Elérhetőségek

Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület

9700 Szombathely,
Rumi út 264.

Telefon: +36/30/979-5609






Nevezetességek

10. Ősi Martonfa és Dorog község emlékét őrző kopjafa

A kopjafákat Joó László toronyi fafaragó készítette.  2008 és 2017-ben  állította az Önkormányzat és a Bébaltaváriak Szülőfalujukért Egyesülettel közösen.

BALTAVÁR    A falu első okleveles említése 1202-ből ismert.                                          

BALTAVÁR elő falvai: MARTONUS(1247)                                                                                                                                          - MARTON FALVA (1517)                                                                                                                                -MARTHON FALWA–MORTONON(1611)                                                                                                 -BALTAVÁR, Baltavár nevét a XV. században említette oklevél.                       Ez a falu a török időkben palánkváráról kapta a nevét. A Castellum fából, árokkal és mellvéddel megerősített módon építhető!"…….. palánkvár faanyagát baltával (bárddal) munkálták meg. A fá­ból építkezés a későbbi időkben is szokásos volt, s a szőlőhegyen épült boros­pincék-présházak még a későbbi századokban is fából épültek.                                     BALTAVÁR név BALTA+VÁR összetételből alakult ki. Az összetett szó elő­tagja: balta = BALTA főnév és személynév jelentése: bárd, fejsze; a személynév tö­rök eredetű: Baltha, vagy német személynév: Waltung — Walta. Az összetett szó utótagja a vár: erősség, főnév.

A falu, Durug nevének eredete, jelentése, elhelyezkedése

Az avaroknál Dorog-Darázs jelentése: kíséret. A kísérő katona régi szláv ne­ve a „drog". A szó mai jelentése: „útitárs, barát", a XIII. sz. eleji cseh és lengyel oklevelekben „a drugó, drugó" szerepel, mint a nobilisek vazallusa. Tehát kísérők faluja: Dorog. Káltól délre feküdt, Olaszfával és Kis-Bérrel volt határos — olvasha­tó egy oklevélben.

1276. (VI. 26.) Byri Márton fiainak — Henriknek, Lászlónak, Lőrincnek, s Oli­vér fiának, Miklósnak — adja az időközben elhunyt Adamas (diktus) Miklós DURUG=DOROG nevű birtokát, minthogy ez megölte (meggyilkolta) a nevezett Mártont, s emiatt fizetendő 20 márkát — amelynek fejében DUROG nevű birtokot nekik elzálogosította, de a vasvári káptalan oklevelek szerint nem fizette meg. A birtokba a beiktatás 1276. VIII. 2-án megtörtént. (4)

1299. (III. 4.) „Kozma Comes Odenn fiai Iwanka kötelezték magukat arra, hogy kettős fizetség terhe mellett megfizetik István bírónak a DURUG fiai: Miklós és testvérei, valamint Boda fia: István és atyafiai ellenében kirótt bírságot". (A fa­lu írásmódja oklevelenként változik: DOROG, DURUG. DRUG). (5)

1311. A vasvári káptalan előtt Byri Miklós leánya Erzsébet, Káld — Páris fia Egyed úr felesége végrendelkezik. (6)

1324. (VI. 23.) Erőszakoskodásról, támadásról ad híradást az oklevél. Byri Miklós fia panaszt tesz Tóth (Sclanus), az Újlakiak őse, Lőrinc ellen, mert famulu-sait, a Martoni jobbágyait Byrre küldte, akik elvitték összes termését; nyilakkal, karddal, lándzsával életveszélyesen megsebesítették testvérét: Jánost és Pált. A per halasztódott, majd 1325. I. 20-án bírsággal és elmarasztalással ért véget. (7)
1325. (V. 10.) Ismét perre kerül a sor, amely egyezséggel végződött. A tette­sek esküt tettek le a Türjei konvent és a vasvári káptalan előtt „40 magával"! A bün­tetés összege 40 márka, melyet János fiainak kell fizetni.
Mártonfai Lőrincz — a másik bepanaszolt — is esküt tett 23 emberével. Mit is tettek a támadók?!
„Egy jobbágy megölése az úton, 3 életveszélyes seb ejtése." Büntetésük 26 márka János fiai kezébe".
1325. (VI. 1-én) „békebíróságon" a fele büntetést megfizetik, de újra bünte­tésbe kerül a sor 1325. VIII. 1-én, amelynek összege 6 márka. Ezt az összeget Tóth Lőrincnek Béry Miklós fiainak kezébe két részletben kell megfizetni. (8)

1325. (X. 20.) Újabb per, de a büntetést a per előtt ki kell fizetnie Tóth Lő­rinc alperesnek.

1326. (I. 2.) Byri Miklós fia, János kérésére IV. László a DUROG birtokról szóló privilégiumát (kiváltságát) átírja. (Az eredeti 1276. VII. 26. keltezésű)!

1326. (I. 5.) Újabb hatalmaskodásra kerül sor a Byriekkel szemben, mert Peresztegben Himfia László úr famulusa és officiálisa, Miklós „elvittek két lovat és más javakat".

1326. (I. 30.) Újabb birtokper veszi kezdetét. Heem fia, László úr I. Károly királytól kér ítélkezést, s állítása szerint a Byri nemesek Byri birtoka az ő örökölt birtoka, és hozzájuk tartozik. I. Károly ítélete: „ Byri nemesek öröksége, és örök­sége hozzájuk tartozik". Heen fia, László nem nyugszik bele az ítéletbe, s állítja: „Általfalwifalu (Byr) az övék, s nemzettségükkel örökölték".
1326. (IV. 7-i) tárgyaláson a Byri tanúk állítják: „Soha nem nevezték Által fa­lunak, hanem Byr, s mindig Miklós fia, János és Lőrincz fia, Henrik, és az ő nem­zetségük birtokolta". (De Általbér szerepelt az oklevelekben!)
Az ítélettel végre nyugalom, békesség teremtődött Byr és DUROG falu éle­tében a következő évtizedekben.

Új birtokosok DOROG és Byr faluban

1370. (IX. 29.) I. Lajos a „magban szakadt" DOROGI MÁRTON fiai, Miklós és Tamás dorogi birtokát BYRI JÁNOS fiainak, Imrének és Péternek adományozta. (Az adományozott birtok fiú utód hiányában (,magban szakadt") visszaszáll a ki­rály kezébe, s újra eladományozásra kerül). Az új birtokosok beiktatása (1371) megtörténik.

Nagy esemény a falu és a Byriek életében, hogy XI. GERGELY pápa 1372. VIII. 29-én engedélyezi DOROG nevű falujukban plébániatemplom építését, s ezt 1373-ban (XII. 10.) KÁLMÁN győri püspök oklevelében megerősíti. (Erről részle­tesen a „Vallási élet" fejezetben írok)! (9)
Az egyezség lényege: Bothka Benedek Töttösbért és Általbért visszaadja Fo­dor Lőrincnek, apjuknak, testvérének: Péternek, anyjának: Ágota asszonynak, Vas­vári Kalmár Péternek és annak fiának, Andrásnak. Lőrinc Mester pedig kiadja Zsó­fi asszony előző férje után maradt birtokból járó hitbérét és a jegyajándékot, va­lamennyi, különféle bíróságok előtt indított perét megszünteti.

1502. (VI. 15.) Tiltja a jogtalan birtokhasználattól az ÁLTALBÉRBEN, EGYHÁ­ZASDOROGBAN a béri nemeseket, melyet két mise alapítvány céljára adományo­zott Vasvári Lőrincz mester budai kanonok. A megnevezett bitorló nemesek név szerint: Mogya Pál, Kys Pál, Thaskandy György, özv. Hymfy Jánosné, Orsolya asz­szony, Czupy János, Chobod György, Bryky Mihály, Bontlusz György.

1503. (VI. 21.) II. Ulászló megparancsolja a Töttösbér, Általbér, Egyházasdorog birtokokba a beiktatást, mely Hymffy Lőrinczné ellentmondása miatt késedelmet szen­vedett. Végül 1504. II. 10-ben megtörtént a beiktatás ellentmondás nélkül.

1505. (V. 16.) Elzálogosítás: A vasvári éneklőkanonok, Vencel a káptalan megbízásából 200 aranyforintért elzálogosítja Töttösbér, Egyházasdorog és Által-bér pusztát Tamás bíborosnak és Szécsi (ZEECH) Tamásnak.

1520. (IV. 26.) Támadás kivizsgálása, amely Töttösbér, Általbér, Egyházasdo­rog birtokon történt kepe begyűjtése (aratás) alkalmával.
„Súlyos szavak, öléssel fenyegetés, valamint házat, birtokot foglaltak el, s ez­zel 400 aranyforint kárt okoztak. Ismert a támadók neve is. Chwpi, alias Byri Já­nos és fia, Kristóf, Hymffy Pál, Kys Pál, Benke Gergely, Beyecki Pál, Chobod György, Hymffy Benedek, Chwpi felesége, Orsolya. (Megjegyzés: Közülük sokan az 1502. V. 15-i tiltott jogtalan birtokhasználatban is „sárosak"!)

1532. A török harcok és elvonulásuk után megszűnt, megsemmisült a falu, így a falu (DOROG, EGYHÁZASDOROG) nevének említése sem fordult elő ké­sőbb az oklevelekben. A falu nevét csak a DOROGHEGY, a DOROGALJA földraj­zi nevek őrizték meg a mai napig.

(Forrás: Szakály Ferenc könyve)

Képek




Megosztás
« Vissza az előző oldalra!
Bérbaltaváriak Szülőfalujukért Egyesület - Magyar